Szellőztetés ablaknyitással? Már nem.
Az ablaknyitással történő szellőzés sajnos nem elég hatékony. Kutatások bizonyítják, hogy egy átlagos felnőtt friss levegő igénye 20-40 m3/h, amiből következik, hogy egy ablaknyitásos szellőztetés után 20-30 perccel már újra határérték fölé emelkedik a lakótérben a CO2 szint, így ismét ablakot kellene nyitni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szellőzés intenzitása nem igazodik a valós szellőzési igényekhez, vagy túl alacsony (szélcsend), vagy túl intenzív (erős szélhatás). A „természetes”, azaz a szélhatáson alapuló szellőzési módszerek vagy a fűtött/hűtött levegő felesleges pazarlásával járnak (túlszellőzés), vagy a pára, szén-dioxid és egyéb beltéri szennyezők feldúsulásához. A helyzet annál rosszabb, minél inkább légtömör az épület, illetve minél több személy lakik minél kisebb lakótérben.
Ha a lakótérben magas a páratartalom, akkor a kiváló u értékű falazat sem akadályozza meg a párát abban, hogy kicsapódjon. A kicsapódott pára a penész kialakulásának melegágya, és a szellőzés hiányából eredő felhalmozódó pára nem csak a penészedés kockázatát növeli, hanem remek szaporodási feltétel a vírusoknak, baktériumoknak is. A magas széndioxid szint hatása pedig a bágyadtság, kialvatlanság és a koncentráció zavara.
A megoldás: kontrollált szellőztetés
Évszázadokig a „megoldást” a lakóterek szellőzésére a rossz ablakok résein bejutó-kijutó levegő, az épület szerkezeteinek kisebb résein bejutó-kijutó levegő jelentette, és a lakótérben használt kályhák, kemencék, egyéb tüzelőberendezések kéményében jelentkező huzathatás jelentette. A XXI. századra az ilyen típusú épületek építése megszűnt. A korszerű építőanyagok és technológiák az épületet légtömörré teszik. A pára és a rossz levegő felhalmozódása garantált, és ezen nem segít az ablakok ötletszerű nyitogatása. A megoldás a valós szellőzési igényekhez igazodó gépi szellőzés, amely a külső szélhatástól független, automatikusan igazodik a lakás CO2 szintjéhez.
Lakótérben gépi szellőzést megvalósíthatunk hővisszanyeréssel vagy anélkül. Minden esetben energiatakarékos ventilátorról beszélünk, amely az elhasznált-párás levegőt elszívja a keletkezés helyén (vizes helyiségek) és friss levegőt juttat a tartózkodás helyiségeibe (hálószoba, dolgozószoba, stb). A levegő tisztítható légcsatornákon keresztül jut a helyiségekbe.
Épületenergetikai szempontok
Az energiatudatosság a sokadik szempont közül előreugrott a legfontosabb szempontok közé, ezáltal egyértelmű a törekvés a kormányzat, a szakmai szervek, sőt az építtetők irányából is: alacsony rezsijű házakra van szükség! Míg 10-15 éve egy családi ház hőveszteségét durván háromnegyed- egynegyed arányban képviselte a transzmissziós-filtrációs hőveszteség, az u értékek folyamatos csökkenésével ez az arány ma akár fele-fele is lehet. Ez azt jelenti, hogy a filtrációs hőveszteség csökkentésében hatalmas megtakarítási potenciál rejlik. A filtrációs hőveszteség egyetlen eszközzel csökkenthető, ez a hővisszanyerő.
2021-tól kizárólag csak olyan épület kaphat lakhatási engedélyt, amely kielégíti a „közel nulla” energiaigényt. Nem lehetséges már az elmaradt gépi szellőzés következménye egy nehezen élhető, egészségtelen épület, rosszabb esetben a penészedésből adódó konkrét épületkár. A „közel nulla” energiaigény hővisszanyerés nélkül egyáltalán nem, vagy csak ésszerűtlen és nehezen kivitelezhető kompromisszumokkal kivitelezhető.
Mennyibe kerül ez az építtetőnek?
Hővisszanyerés nélkül a bejövő friss levegő felmelegítéséről a fűtési rendszer gondoskodik. A helyes kérdés inkább az, hogy mennyibe kerül a hővisszanyerés elhagyása. Mivel a filtrációs veszteség akár 40-45% része is lehet a teljes hőveszteségnek, a megtakarítás jelentős. A hővisszanyerés nem csak az üzemeltetéskor, hanem már a beruházáskor is jelent megtakarítást, hiszen jóval kisebb teljesítményű fűtési-hűtési rendszert szükséges beépíteni. További megtakarítást jelenthet a bukó-nyíló vasalat megvásárlása minden egyes ablak számára. Az ablakok egy része készülhet fix kivitelben, hiszen a nyitás funkcióra nincs szükség.
Hővisszanyerés esetén a lakók belépő friss levegője a hővisszanyerőben melegszik fel, további fűtési energia elhasználása nélkül. Az épülettel közölt hőenergia tehát nem kerül végül az utcára, hanem „visszanyerődik” a hővisszanyerő gépben. Mindennek az „ára” két alacsony fogyasztású ventilátor működése.
Zehnder, szakértő a lakótér szellőzésben
A Zehnder 1895-ös alapítású svájci cégcsoport, a 90-es évek közepe óta foglalkozik a lakótér szellőzési megoldások fejlesztésével. A 2010-es évekre a cégcsoport a nyugat-európai piacvezető szereplőjévé vált. Rengeteg innovatív megoldással, technológiával, a lakótér szellőzés minden szegmensére kínál megoldást a kislakások felújításától a passzívház épületeken át a társasházakig.
Az általunk forgalmazott, magas minőségű hővisszanyerős szellőztető rendszerek körülbelül 1,5-2 millió forintba kerülnek, ugyanakkor az egészségre gyakorolt hatásuk nem fejezhetők ki forintokban. Mennyibe kerülhet egy pihentető alvás a friss levegőn? Mennyibe kerül, ha teljesen kizárható az utca zaja és pora? Mennyibe kerül egy pollenallergiásnak egy pollenmentes környezet?
